Állítható szivattyúk - Hidraulika.hu

Szeretettel várjuk Önöket az agromashexpo kiállításon!

C pavilon, 11c1 stand, 2018. január 24-27.

 

 
 
 

Kosár

 x 

A kosár üres

Bejelentkezés

Tanúsítványok

 
Excellent SME Tanúsítvány szerint a Hidro Master Kft. Magyarország legmegbízhatóbb cégei közé tartozik.

Bisnode tanusitvany

AAA a legmagasabb szintű minősítés a       cég pénzügyi megbízhatóságára.

www.hidraulika.hu Cikkek és kiadványok

Legegyszerűbbek a közvetlen állítású szivattyúk. A közvetlen állítás
mechanikus ill. elektromechanikus jellel történik. Az állításhoz ismernünk
kell az állítás és a fajlagos folyadékszállítás közti kapcsolatot.

Ez a kapcsolat rendszerint lineáris.
Annak függvényében, hogy a folyadékszállítás
irányát lehet e változtatni, a függvénykapcsolat
egy vagy két térnegyedet
foglal magába. Az s elmozdulás helyett
szerepelhet más is (pl. elektromechanikus
állításnál idő – az állító motor működési
ideje).

Az állítóerők nagyok (akár néhány 1000 N nagyságrendűek, a
névleges méretekkel együtt nőnek) és az üzemi paraméterektől (fordulatszám,
nyomás, állítás helyzete, stb.) függenek. A közvetlen állítás
teljesítménye korlátozott ⇒ erősítő fokozat szükséges ⇒ ez magától
értetődően hidraulikus ⇒ munkahenger + vezérlés (példákat láttunk
a szivattyúszerkezeteknél) ⇒ de az állításhoz hidraulikus energia
szükséges (ami, ha az állított szivattyú folyadékszállítása nulla is
lehet, rendszerint egy független hidraulika kör, külön szivattyúval).

A hidraulikus állítás jelleggörbéit az elmozdulás vagy az állítónyomás
függvényében adják meg. Rendszerint lineárisak (a), de
azoknál a szivattyúknál, ahol nagyok a működésből származó belső
erők, irányváltáskor egy jelentős ugrás látható (b).

Megjegyzés: Például az axiáldugattyús ferdetárcsás szivattyúknál a
dugattyúk a ferdetárcsára állító (billentő) erőket fejtenek ki, melyek a
maximális folyadékszállítás irányába – a dőlésszög növelés felé mutatnak.

 Az állító munkahenger vezérlésére szolgáló szelepek lehetnek,
egy-, kettő- és négy-vezérlőélűek.

Az egy és két-vezérlőélűek aszimmetrikus, a négy-vezérlőélűek
pedig szimmetrikus állítóhengerrel dolgoznak. Az állítás sebessége a
vezérelt folyadékmennyiségtől függ. Az egy-vezérlőélűnél ezt a beépített
állandó fojtás korlátozza. Ráadásul ez állandó rendszertechnikai
veszteség. A vezérlőtolattyú mozgatása történhet mechanikusan (1),
hidraulikusan vagy villamosan, közvetlenül vagy még egy erősítőfokozaton
keresztül.

 

       Mechanikus                             Hidraulikus                             Villamos
Az ábrákon a szivattyúk két szállítási irányúak, fékező üzemmódban
motorként működve, résolaj vezetékkel, szimmetrikus állítóhengerekkel, alaphelyzetben nulla folyadékszállítással, nyomásfüggő
állítással, négy-vezérlőélű tolattyúkkal, független vezérlőolaj ellátással.
Állítóhengerek fojtói a maximális állítási sebességet korlátozzák.

Legelterjedtebben alkalmazott a két-vezérlőélű megoldás. Négy
vezérlőélt (mivel a legköltségesebb) csak ott alkalmaznak, ahol az
állítással szemben nagy követelményeket támasztanak (pl. már eleve
szervószelepes elővezérlő fokozatnál).

Megjegyzés: A két vezérlőél alkalmazásának elterjedtsége kompromisszum
a költségek és a vezérlés minősége között (költségarány
1:2,5:10 a vezérlőélek számának növelésével, míg a nyomáserősítési
tényező javulása 1:2:4. Vagyis 50%al rosszabb nyomáserősítési tényezőbe
való belenyugvás, negyedannyi költségekkel = két vezérlőél.

Mivel az állítójel a szivattyú folyadékszállítását valamilyen szerkezeti
elemen (sztátorgyűrű excentricitása, dugattyúház ferdesége, stb.)
keresztül befolyásolja, ezért az állítóhenger helyzete egyértelmű kapcsolatban
van a folyadékszállítással. Az állítás lehet csak vezérlés vagy
helyzetszabályozás, mikor a munkahenger (folyadékszállítást meghatározó
elem) helyzetét valamilyen formában (visszacsatolás) összevetjük
a bemenőjellel. Az alkalmazott visszacsatolások rendszerint mechanikusak
vagy villamosak. A visszacsatolás vonatkozhat a munkahengerre
vagy az állított elem helyzetére. Példa:

Az ábrán egy állítható
folyadékszállítású,
két szállítási irányú ferdetárcsás
axiáldugattyús
szivattyú látható. A
folyadékszállítás állítása
arányos szeleppel, négyvezérlőélű
tolattyúval,
helyzet-visszacsatolással,
szimmetrikus munkahengerrel,
független
vezérlőolaj ellátással

Működése: A 9 bölcsőben ágyazott 8 ferdetárcsa dőlésszögét -18
és +180 –os tartományban lehet állítani (kétirányú folyadékszállítás).
A ferdetárcsa állítását a 2 állítóhenger végzi. A ferdetárcsa nulla helyzetét
(nincs folyadékszállítás) a 3 központosító (rugókkal) biztosítja.
A munkahenger állítását a 10 elektronikával vezérelt 6 arányos szelep
végzi. A munkahenger helyzetét érzékeljük ⇒ helyzet-visszacsatolás.
Az útmérés és a nulla folyadékszállítás összehangolására: 4 nullpontbeállító.
Az állítókör energiaellátása az 1 szivattyú hátsó részén, közös
tengellyel meghajtott 5 fogaskerekes szivattyútól, 11 állítóköri
nyomáshatárolóval.
Az állítóhenger helyzete szerinti szivattyúállításnál tudatában kell
lennünk, hogy nem veszi figyelembe a szivattyú résveszteségeinek
változását. Azonos helyzet ⇒ nyomás függvényében eltérő folyadékszállítás:
Résveszteség modell

Résveszteségek:
• Belsők (QRB) a kimenő és szívótér
között. Van egy nyomásfüggő
(QRΔp) és egy fordulatszámfüggő
(QRn) összetevője.
• Külsők – a nyomóoldal és a szivattyúház
között (nyomásfüggő).

Ez akármilyen pontos állítás mellett a folyadékszállításban elkerülhetetlen
hibát fog jelenteni. Bár a dugattyús szivattyúk 1-2%-os
volumetrikus veszteségei (max. fordulat és nyomáson) nincsenek döntő
hatással a pontosságra.

Speciális szivattyúállítások
A folyadékmennyiség állításának egy speciális alkalmazása előtt
vizsgáljuk meg egy zárt körfolyam működésének feltételeit.
Ez ugye csak elméletileg működik,
hiszen a motor révesteségei miatt,
a motorból kevesebb olaj jön ki,
mint ami bemegy. Így a szivattyúba
is kevesebb jut. Tehát ezeket a résveszteségeket
pótolni kell.

 Résolaj (szivattyúé is)

Résolaj pótlására
(szűrve, hűtve) külön folyadékkör,
szivattyúval, tartállyal
és nyomáshatárolással.
Betáplálás a kisebb nyomású
ágba, melyet a visszacsapószelep
választ ki.

Túlterhelés elleni védelem:
nyomáshatároló alkalmazása,
kétirányú szállítás
esetén, két ágat kell védeni,
két nyomáshatárolót kell
alkalmazni.

A hidromechanikus veszteségek
miatti hőt el kell
vezetni. Un. 3 töltőszelep
alkalmazása, mely megfelelő
5 nyomáson a meleg olajat a
9 hűtőn keresztül a tartályba
vezeti.

Alkalmazzuk ezt a zárt körfolyamot egy mobil gép kerékhajtásához.
Ekkor a szivattyút egy dízelmotor hajtja meg.

A haladási sebesség változtatásához
állítani kell a szivattyú folyadékszállítását.
Hátramenethez pedig
meg kell fordítani a szállítás irányát.
Legyen egy elővezérelt állítás mechanikusan
(gázpedál).

Működése: Már ismerjük, hogy a résolaj pótlását a főszivattyúval
együttforgó 9 töltőszivattyú végzi, két 10 visszacsapószelepén keresztül.
Egyben ez a szivattyú biztosítja a folyadékszállítás állításához
szükséges folyadékot. A zárt körfolyam túlterhelés elleni védelméről
a 8 nyomáshatárolók gondoskodnak.
A szivattyú folyadékszállítását a 6 állítóhenger változtatja. A
munkahengert négy vezérlőélű tolattyú vezérli mechanikus helyzetvisszacsatolással.
Ha gyorsabban akarunk haladni („gázpedál”), nyitjuk
a szelepet, a munkahenger addig kap folyadékellátást, míg a szivattyú
a kívánt sebességnek megfelelő helyzetet el nem éri. Ha lassítunk,
akkor a folyamat ellenkező irányban játszódik le. A haladás
irányát szintén az 5 állítja.

Ha nagy sebességnél (nagy folyadékmennyiségnél) a rendszert túlterheljük,
akkor a 8 nyomáshatárolón nagy folyadékmennyiség áramlik
át nagy nyomáson ⇒ nagy veszteség ⇒ kevés olajunk (zárt kör)
túlmelegszik. Hogy ez ne legyen a 7 visszacsapók kiválasztják a nagyobb
nyomást, az 1 kapcsoló, a beállított nyomás elérésekor (túlterhelés),
összeköti a 6 állítóhenger két terét ⇒ állítóhengert rugók középre
állítják ⇒ szivattyú nem szállít folyadékot ⇒ az olaj nem melegedhet.

Ha egyenletes haladás közben a jármű terhelése megváltozik
(hegyre fel), nő a nyomás, a dízelmotor fordulatszáma terhelésnövekedés
miatt csökken vagy a haladás közben a gép más munkákat is
végez, lecsökken a jármű sebessége. A vezetőnek a szivattyú folyadékszállítását
növelni kell, ha ugyan olyan sebességgel kíván haladni
⇒ folyamatosan figyelni kell a dízelmotor fordulatát ⇒ speciális fordulatszám
érzékelő szabályozás lenne jó, mely érzékeli a dízelmotor
fordulatszám változását és ennek függvényében növeli vagy csökkenti
a folyadékszállítást a „gázpedál” állásától függetlenül.

Tehát az állítások kényelmetlenséginek kiküszöbölésére ⇒ Szabályozott
szivattyúkat használunk.

 
DMC Firewall is a Joomla Security extension!